2012. január 28., szombat

Fernando Pessoa: Szabadság

Jaj, micsoda gyönyörűség,
Ha elmarad egy kötelesség,
Ha van egy könyvünk, és az esténk,
Nem azt elolvasva lesz szép!
Az olvasás csak puszta kín,
A tanulásban semmi szín.
És nézd odafent a napot:
Irodalom nélkül ragyog.
Egy folyóból, ez nem csalás,
Nem kell első kiadás,
És a szellő, így van ez,
Ráér reggel, senki más
nem hajszolja, hogy: siess.
A könyvek csak összetintázott lapok.
S a tanulásnak mindegy, hogy más dolog
A semmi és a haszontalan.
Mennyivel jobb, ha köd van,
Várni Sebestyén királyra
Akármennyit, akár hiába!
Nagy dolgok vers, tánc, jóság, de legjobbak
Mind között a gyerekek és virágok,
Zene, holdfény, s a Nap, mely nem tesz semmi Rosszat,
Csak mikor a forró hetek szárazságot szórnak.
Jobbról talán nem is tudunk,
Ennél több csak Jézus Urunk,
Ki a tőzsdén sosem játszott,
S könyvtáráról sem hallottak.

Ai que prazer
não cumprir um dever.
Ter um livro para ler
e não o fazer!
Ler é maçada,
estudar é nada.
O sol doira sem literatura.
O rio corre bem ou mal,
sem edição original.
E a brisa, essa, de tão naturalmente matinal
como tem tempo, não tem pressa...
Livros são papéis pintados com tinta.
Estudar é uma coisa em que está indistinta
A distinção entre nada e coisa nenhuma.
Quanto melhor é quando há bruma.
Esperar por D. Sebastião,
Quer venha ou não!
Grande é a poesia, a bondade e as danças...
Mas o melhor do mundo são as crianças,
Flores, música, o luar, e o sol que peca
Só quando, em vez de criar, seca.
E mais do que isto
É Jesus Cristo,
Que não sabia nada de finanças,
Nem consta que tivesse biblioteca...

1935. március 16.
Vaskó Péter fordítása
(Megjelent a Seara Nova című folyóiratban, 1937. szeptember 11-én.)
http://www.insite.com.br/art/pessoa/cancioneiro/195.php
http://mek.oszk.hu/00500/00548/00548.htm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése